Nagy kontrasztú vátozat
 
 
2019.08
  1. H
  2. K
  3. Sz
  4. Cs
  5. P
  6. Szo
  7. V
  1.  
  2.  
  3.  
  4. 1
  5. 2
  6. 3
  7. 4
  1. 5
  2. 6
  3. 7
  4. 8
  5. 9
  6. 10
  7. 11
  1. 12
  2. 13
  3. 14
  4. 15
  5. 16
  6. 17
  7. 18
  1. 19
  2. 20
  3. 21
  4. 22
  5. 23
  6. 24
  7. 25
  1. 26
  2. 27
  3. 28
  4. 29
  5. 30
  6. 31
  7.  

 
 
 
 
Tornyospálca község rövid történeti bemutatása


Forrás: Agárdy Sándor: Suhogó idõ c. 2003-ban megjelent helytörténeti monográfiája alapján

Tornyospálca-ez a lenyûgözõen szép hangzású nevet viselõ település igen gazdag múltra tekint vissza.

Nevének második szótagja a magyar honfoglalás elõtt itt élt szláv /szandomierzsi/ törzsek névadásából származik. A "pálica" szó-melybõl a Pálca szó eredeztethetõ -botot, harci buzogányt, hatalmi jelvényt jelent. A középkorban használatos Palcza, Palchia, Pácza, Páltza névalakot 1793-tól a Tornyos elõtaggal is kitoldották, mely a falu egykori fatornyára utal. Ez látható a falu 1696-ból való pecsétnyomóján, illetve  napjaink címerében is.

A település határában számos kõ és bronzkori lelet kerûlt napvilágra.

A "Sírkutgaz" nevü területrõl pl. tokosbalta, bronz kard.A település nevét 1212-ben említik elõször oklevelekben. A középkorban a Bánffy majd a Losonczi család bírta a l5-20-jobbágytelekbõl álló falut. A 18.sz-tól a gróf Forgách család bírtoka volt egész a 20-sz-ig.

A falu orsó alakban az egykori vízállás köré épült, középen közrefogva a mai református templom elõdjét.

Lakói közül többen részt vettek a Dózsa féle lázadásban.

Legrégebbi építészeti emléke a mai református templom, mely jelen ismereteink szerint a huszita idõkben a 15-sz-ban téglából épült. A templom körül õsidõktõl 1951-ig temetõkert volt.

Részletes mûemléki feltárása folyamatban van.

A település lakói a 16.sz.második felétõl már a református hitre tértek.

Hosszú idõn át itt volt Felsõ-Szabolcs esperesi központja. Kis számú görög kelet vallásu régóta él a faluban.A 18.sz-elejéig állt akkor már romos fatemplomuk. A település magja az un. "Tófenek" nevû vízállás köré épült, ezzel máig meghatározva a településszerkezetet.

A református egyház értékes szertartási tárgyakat õriz, melyek közül kiemelkedik az 1635-ben Mikó Benedek által adományozott, de valójában 15-16-sz-i úrvacsorai kehely.

1797-ben nagyobb számú görög és római katolikus magyar, rutén illetve cigány származású telepeseket hozatott a Felvidékrõl, illetve Kárpátaljáról gróf Forgách József földesúr. Ezek leszármazottai ma is az un. "Tót-véget" lakják. A mai görög katolikus templom helyén volt korábban a már említett fából készült görög templom. Az új ma is álló görög templom 1806-és 1816-között épült. A templom körül 1853-ig szintén temetõkert állott. A római katolikus kápolna 1928-ban épült.

Zsidó vallásúak 1757-óta ismertek a községben. A falu zsinagógáját 1963-ban elbontották. Több mint félszáz embert hurcoltak el 1944-ben a holokauszt haláltáboraiba. Az õsi zsidó temetõ ma is megtalálható.

A falu máig élõ kuruc hagyományokkal rendelkezik. II.Rákóczi Ferenc 1706-ban 10-napot töltött a községben, sok helybeli, kiknek nevét is ismerjük beállt Esze tamás ezredébe.

Az 1848-49-es szabadságharcban igen jelentõs számú honvéd és tiszt harcolt falunkból a magyar szabadságért.

Az 1. világháborúban 50-katona  halt hõsi halált. Emlékükre 1923-ban Felsõ-Szabolcs  legelsõ hõsi emlékmûvét emelte közadakozásból a falu. A 2. világháború végén több mint félszáz hõsi halottját gyászolta a község. Neveik az 1. világháborús emlékmûre rett vésve.

Igen gazdag a község iskolatörténete. 1620-ban már református iskola mûködött  Szõllõsi István oskolamester irányításával. A községben 1948-ig három felekezeti fenntartású iskola volt található.

1961-ben épült az L-alakú ma is meglévõ iskolaszárny, mely 1978-ban egy újabb tömbbel-benne tornateremmel bõvûlt. Jelenleg 315-tanuló jár az iskolába. Az óvoda 1941-tõl mûködik –jelenleg két helyen községünkben. Az elsõ Tsz. 1949-ben alakult "Lenin" néven, mely 1956-ig mûködött több kevesebb sikerrel. 1961-ben lett újra "termelõszövetkezeti község" Tornyospálca, s a szövetkezet Rákóczi Ferenc nevét vette fel. 8-család nem lépett be a közösbe. Nehezen indúlt a gazdálkodás, többször volt vezetõváltás. 1972-tõl Agárdy Béla elnök vezetésével országos sikereket ért el a szövetkezet. Karizmatikus tevékenysége  révén  1976és 1980-között 4-szer lett országosan kiváló a gazdaság. 1992-ben a rendszerváltás utáni politikai túlfûtöttségben a szövetkezetet sajnos felszámolták. Jelenleg több kisebb-nagyobb földterületen gazdálkodnak a helybeliek. Fõként az almatermesztés játszik szerepet.A falu határában közel másfél millió almafa található, a többi gyümölcsfáról nem is beszélve.

Több író és költõ köthetõ Tornyospálcához. Így Turjay László, Hideg József, Rusznák Imre, Dabas Tibor, Agárdy Sándor Mihály, Ferku Imre, Gécziné Takács Zsuzsa, Agárdy Sándor.

A község gazdag tárgyi emlékei az iskola 770-db-os helytörténeti gyûjteményében  látható. Az iskola rendelkezik minden szükséges szemléltetõ eszközzel. Az elõkertben országosan is egyedülálló füvészkert található. Több régi lakóház áll még a községben. A református temetõben még közel félszáz régi-szellõrózsa motívumos fejfe található. Gazdag a község zenei néphagyománya is. Gyüre János református kántortanító a 19.szd. végén több száz helyi babonát is felkutatott . Tornyospálca gazdag földrajzi neveit az intézmények  részletes történeti leírásai mellett a Suhogó idõ c. könyv tartalmazza.

A faluban 7-db. emlékmû és 8-db emléktábla található mely a múlt emlékei, értékei iránti elkötelezettségrõl tanúskodik.

A falu jelenlegi lakosságszáma: 2700-fõ.

A református egyház Harangszó címmel jelentet meg idõszaki kiadványt, míg a község életérõl 2004-decemberében jelent meg a Pálcai Napló c. közéleti újság elsõ száma.